Új-Zéland és a Norfolk-sziget

Új-Zéland káprázatos tájairól és tágas, nyitott vidékeiről híres.
A Déli-szigeten található Közép-Otagón átutazva CeCehez hasonlóan engem is megdöbbentett a vadregényes vidéki táj és a rendezett gyümölcsösök meg szőlőskertek közötti éles ellentét. Ez utóbbiakról kapta a nevét Közép-Otago, „a dél gyümölcsöstála”. Az ország puszta kiterjedése és tágassága lélegzetelállító.
Bár A hetedik nővér történetében csak érintőlegesen foglalkozom Új-Zéland gazdag történelmével, tanulmányoztam a maori kultúrát, az elmúlt évszázadok migrációs hullámait és az 1860-as években lezajlott közép-otagói aranylázat.

Új-Zélandon mindenki barátságosan és nyitottan fogadott, és remélem, hogy ezt a szívélyességet sikerült visszaadnom a regénybeli McDougal család karakterein keresztül.

Gibbston, amelyet a „szőlőskertek völgyeként” is ismernek, az egyik legfestőibb bortermelő vidék. Szőlőültetvények ékelődnek – olykor kissé kiszolgáltatottan – a zord, agyagpalás hegyek és a Kawarau-folyó sziklás szurdoka közé.

Ezt a magasan fekvő területet hideg telek, forró nyarak, és az éjszakák meg a nappalok közötti nagy hőmérsékletkülönbségek jellemzik. Ezek a szélsőséges körülmények kivételes feltételeket teremtenek a bortermeléshez, ami világhírre tett szert. Az itt termelt szőlők több mint 70%-a pinot noir; a többi chardonnay, pinot gris, riesling és sauvignon blanc.

Séta a kopár szőlőtőkék között, amelyek A hetedik nővér történetében szereplő McDougal család szőlőskertjét ihlették
A Dobson-völgy káprázatos látványa útban az Aoraki/Mount Cook felé
Norfolk-sziget
Ez a 34,6 négyzetkilométer kéterjedésű csendes-óceáni sziget, amely Ausztrália külbirtoka, mindössze kétezer embernek ad otthont. A sziget 1788-tól 1855-ig fegyencek büntetőtelepeként működött, amíg a szomszédos Pitcairn-szigetről ide nem telepítették a Bounty hajó lázadóinak leszármazottait, akik végül állandó polgári lakosságot alkottak.

Bár a Norfolk-szigeten érezhető a nála jóval nagyobb szomszédjainak a befolyása, mégis megvan a maga egyedi szellemisége. A helyiek rengeteget segítettek a kutatásom során, és CeCehez meg Chrissie-hez hasonlóan én is el tudtam képzelni, hogy ott éljek, annak ellenére, hogy ennyire távoli és félreeső vidék.

Emily Bay
A norfolki fenyő, amilyet CeCe szerint Atlantiszon is ültettek
Ahogyan Ausztráliáról is kiderült, amikor a Gyöngynővérhez végeztem kutatásokat, úgy Új-Zélandról is megtudtam, hogy saját mítosza van a hét nővérről. A maori legendában Matariki csillagoknak hívják őket, és a csillagcsoport megjelenése az égen a maori újév kezdetét jelzi. A mata ariki azt jeleneti: „isten szemei”.

A csillagcsoportban Matariki a hat nővér anyja. A lányai mind tanítanak valamit a Földön élő embereknek:

Tupu-ā-nuku, a legidősebb, a növények gondozója. Az ő tanítása a türelem a fejlődésben és a növekedésben, valamint a barátok és a család gondozása.

Tupu-ā-rangi, aki szeret énekelni, és életre kelti az erdőket meg az állatokat. Ő a nagylelkűség fontosságát tanítja.

Waipunarangi, aki az Új-Zélandot körülvevő vizeket gondozza, és biztosítja az emberek számára az ivóvizet, illetve a termés gondozását. Az ő tanítása az, hogy a jóság, amellyel mások felé fordulunk, viszonzásra talál.

Waitì és Waitā, az ikrek, akik a leggyorsabb és legkisebb élőlényekről, a gyakran figyelmen kívül hagyott rovarokról gondoskodnak, amelyek oly fontosak a természet egyensúlyához. Az ő tanításuk a körülöttünk élő emberek támogatása, a róluk való gondoskodás.

Ururangi a villámgyors, és a legszenvedélyesebb a testvérei között. Az ő tanítása az életöröm megtalálásáról szól.

A könyv és a valóság