Az árvák és az örökbe fogadottak sorsa A hét nővér című sorozat egyik fő témája. A Gyöngynővér két történelmi korszakban is bemutatja az „elveszett” gyermekek életét. Ahogy CeCe felfedezi az örökségét, nemcsak az őslakosok „ellopott nemzedékeiről” szerez tudomást, de azokról a brit gyermekekről is, akiket Ausztráliába küldtek.

Brit gyermek kivándorlók
A Gyöngynővérben szereplő Sarah karakterét azoknak a brit gyermekeknek az életéről mintáztam, akiket a hivatalos, úgynevezett Child Migrants Programme keretében Ausztráliába, Új-Zélandra és a Brit Nemzetközösség egyéb térségeibe küldtek. 1922 és 1967 között közel tízezer gyermek került így Ausztráliába, a legkisebbek háromévesek voltak. Sok esetben nem is árvákról volt szó, hanem elszegényedett vagy hajadon nők gyermekeiről, akiket brit árvaházakban helyeztek el, és akiket később gyakran a szüleik tudomása vagy beleegyezése nélkül Ausztráliába küldtek.

Sokukat olyan intézményekben helyeztek el, mint amilyen a goodwoodi árvaház is, ahonnan Sarahnak és Eddie-nek sikerül megszöknie a regényben. Az árvákat gyakran elhanyagolták vagy bántalmazták azok a felnőttek, akiknek a gondjaira lettek bízva.

2009-ben az ausztrál kormány a nemzet nevében hivatalosan is bocsánatot kért a még életben lévő egykori brit kivándorló gyermekektől, akárcsak a brit kormány 2010-ben. A Child Migrants Trust (Gyermekkivándorlási Alap) és más hasonló szervezetek is felhívják a figyelmet a kitelepített gyermekek sorsára, és anyagilag, valamint egyéb módokon támogatják, hogy a túlélők felvehessék a kapcsolatot a vér szerinti rokonaikkal, és rátaláljanak a családi örökségükre. Ha többet szeretne megtudni erről, keresse fel az alábbi weboldalt:
https://www.childmigrantstrust.com/

Ausztrália ellopott nemzedékei
A Gyöngynővérben Kitty 1907-ben a nyugat-ausztráliai Broome-ba költözik, és szembesül az őslakosok nehéz élethelyzetével. Különösen elborzasztja az a hivatalos gyakorlat, hogy a vegyes származású őslakos és Torres-szigeteki gyermekeket erőszakkal elszakítják a szüleiktől, hogy árvaházakban, illetve más intézményekben neveljék fel, és az európai–ausztrál társadalomnak megfelelően „újraszocializálják” őket. Ez a gyakorlat az 1800-as évek végétől egészen 1907-ig érvényben volt, így soknemzedéknyi gyermeket nemcsak a szüleik szeretetétől fosztottak meg, de az őslakos kultúrájuktól és anyanyelvüktől is. A Gyöngynővér Camirája is egy ilyen nemzedék gyermeke, és retteg attól, hogy a saját kevert rasszú kislányát, Alkinát elveszik tőle.

2008-ban az ausztrál kormány hivatalosan is bocsánatot kért az érintett őslakos ausztráloktól.

A yawuru népről, a broome-i területek őslakos tulajdonosairól és az ő kultúrájukról többet is megtudhat az alábbi weboldalon: http://www.yawuru.com/