A SACROMONTEI BARLANGOK

A Holdnővér egyik főszereplője, Lucía egy barlangban születik Sacromontéban, a szent hegyen, nem messze az andalúziai Granada keleti városfalaitól. A spanyol cigányok, a gitanók először 1492-ben telepedtek itt le, miután Indiából Európába vándoroltak.

Sacromonte egyik fehérre meszelt barlangja

A gitanókkal szembeni előítéletek először a Spanyol Királyság első cigányellenes törvényében, a 15. században nyilvánultak meg a legerőteljesebben. Az uralkodók el akarták törölni a föld színéről a gitano kultúrát, és a spanyol cigányok történelmében többször is megesett, hogy tilos volt a saját nyelvüket használniuk, valamint a hagyományos öltözékeiket viselniük.

Eredetileg a spanyol földön élő arabok fedezték fel, hogy Sacromonte szikláiba könnyű vájatokat faragni. Így építették ki a barlangokat, amelyek később a Granadából száműzöttek otthonává váltak. Nemcsak cigányok, de zsidók és muszlimok is menedékre leltek itt.

A szegénységben élő cigányok Sacromontéról mindig láthatták a hatalmas erődítményt, az Alhambra királyi palotáját, a hatalom és a gazdagság legfőbb jelképét.

Egy alacsony falon ülve ‒ akárcsak Tiggy ‒, a háttérben az Alhambrával

Egy gitano család az egyik sarcomontei barlang előtt

Sacromonte egyik leghíresebb lakója Chorrojumo volt, az önjelölt „cigány király” (1824–1906). Eredetileg kovácsként dolgozott, és a nevét, amely „füstnyalábot” jelent, onnan kapta, hogy imádott dohányozni. Később azzal kereste a kenyerét maga és a családja számára, hogy az Alhambrában pózolt a fényképezkedni vágyó turistáknak.

A legtöbb gitano olyan mesterségekkel kereste a kenyerét, mint a fazekasság, a kosárfonás, a vaskereskedés, illetve flamenco-előadásokat tartottak a városközpont tehetős lakóinak, ahogy Lucía is tette a Holdnővérben.

Sacromonte volt a gitano flamencovilág szíve. A hegy lábánál található nagy barlangok adtak otthont a fiestáknak, ahová olykor Spanyolország minden szegletéből érkeztek a cigány családok, hogy együtt énekeljenek és táncoljanak.

Az 1930-as években lezajlott spanyol polgárháború tönkretette a gitano életközösséget, a legtöbb családot pedig közvetlenül érintette a bebörtönzések szörnyűsége és az éhínség. Sok flamencoművész elhagyta Spanyolországot, és Amerikába vagy Nyugat-Európába menekült.

1960-ra megváltozott a sacromontei életközösség. A gitano családok nagy része a városba költözött, és a barlangok festői történelmük révén elsősorban a művészeket meg az értelmiségieket vonzották.

Felejthetetlen élmény volt Sacromontéban barangolni, megszállni egy barlanghotelben, és ez az élmény abban is segített, hogy közelebb érezzem magam a Holdnővér szereplőihez.

A könyv és a valóság