POLGÁRJOGOK
Azt szerettem volna, ha Electra megismeri az amerikai polgárjogi mozgalmat, valamint azokat a bátor férfiakat és nőket, akik segítettek kivívni a jogokat, amelyeket ő azelőtt maguktól értetődőknek tekintett. Amikor 1865-ben eltörölték a rabszolgaság intézményét, Délen bevezették a „fekete törvényeket”, amelyek szigorú szegregációs intézkedéseket foganatosítottak minden területen: az iskolákban, a börtönökben, a temetőkben, a színházakban, az ivókutaknál, a strandokon, de még a telefonfülkékben is.
Szegregált ivókutak
Bár Martin Luther Kingről és Malcom X-ről valószínűleg sokan hallottak ‒ mindkettőjüket megölték, mert felszólaltak mások jogaiért ‒, a polgárjogi harc már jóval azelőtt elindult, hogy 1909-ben megalakult volna a NAACP (Országos Szövetség a Színesbőrűek Felemelkedéséért). A Napnővérben szereplő Stella az NAACP-nek dolgozik, amely a mai napig küzd az igazságosságért.
Rosa Parks az NAACP egyik neves tagja volt (a regényben róla kapta a nevét Stella lánya). 1943-ban csatlakozott a szervezethez titkárnőként, és az 1955-ös tiltakozó akciójával a polgárjogi mozgalom „first ladyjeként” vált ismertté. Parks felszállt egy buszra Montgomeryben, és leült a „színesbőrűek” számára fenntartott sorok egyikébe. Ahogy a busz megtelt, a buszvezető egy sorral mögé helyezte a „színesbőrűek” részlegét kijelölő táblát, hogy több helyet biztosítson a fehér utasoknak. De Parks nem volt hajlandó hátrébb ülni, így letartóztatták.
Ifj. Martin Luther King
Ujjlenyomatot vesznek Rosa Parkstól, miután 1955-ben letartóztatták, amiért nem volt hajlandó felállni a busz egyik üléséről
Ezzel kezdetét vette a montgomeryi buszbojkott, amely során Parksszal szolidaritást vállalva a város negyvenezer fős fekete lakossága nem volt hajlandó buszra szállni, ehelyett gyalogosan közlekedett.
Azonkívül, hogy tisztelegni akartam Rosa Parks öröksége előtt, szerettem volna az olyan kevésbé ismert személyekre is ráirányítani a figyelmet, amilyen például Beatrix Hamburg volt, az első afroamerikai nő, aki a Vassar Főiskolára és a Yale orvosi karára járt. Ő is megjelenik a Napnővérben, az alábbi videóban pedig a tapasztalatairól beszél.
Az ötvenes és hatvanas évek békés tüntetései 1963-ban érték el a csúcspontjukat, a Washingtoni felvonulás a munkáért és szabadságért elnevezésű eseménnyel. Kétszázötvenezer ember vett rajta részt, és Martin Luther King itt mondta el nagy jelentőségű, ikonikus beszédét a Lincoln-emlékmű előtt:
Van egy álmom: e nemzet egy napon méltóvá válik igaz hitvallásához, miszerint „Számunkra magától értetődő, hogy minden ember egyenlőnek teremtetik.”
Van egy álmom: egy napon Georgia vöröslő dombjain a korábbi rabszolgák fiai és a korábbi rabszolgatartók fiai képesek egymás mellett ülni a testvériség asztalánál.
A beszéd teljes szövege itt olvasható eredeti nyelven:
Békés tüntetők kart karba öltve a washingtoni felvonuláson
A polgárjogi törvény 1964-es elfogadása fontos változás hozott: ettől kezdve a munkaadók senkit sem különböztethettek meg a faji hovatartozása, a bőrszíne, a neme, a vallása vagy a származása miatt. Ez megnyitotta az utat az NAACP előtt, hogy jogi úton lépjen fel az oktatásban, a lakhatási, valamint a büntetőjogi kérdésekben és még sok egyéb területen tapasztalható igazságtalanságok ellen. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az elmúlt száz év előrelépései egyszerűen annak köszönhetők, hogy hétköznapi emberek összefogtak, és harcoltak azért, amiben hittek. Megindító és inspiráló a történetük.
A könyv és a valóság
 |
 |
 |
 |